Napok óta nem hagy nyugodni az, amit A. kollegina emlegetett kettő cigi és három prosztatavideó vágása között a múlt héten.
Ez pedig a tőgy.
Kebelből pörköltöt kedvel ugyanis A. kedves ismerőse. Amely étekről én még hallani sosem hallottam, mégis, amióta tudom, hogy létezik efféle belakni való csámcsám sziget széles e kulináriában, az agyam gőzgépként zakatol, elmém kis hajója pedig furvást bontaná a vitorlát.
A kebelpörkölt meghódításra vár.
Az, hogy Budapesten tőgypörkölt (vendéglőben, bodegában) nem kapható: nem csoda, pacal sincs, illetve van, a Kispiac bisztróban, ha a pacalnak csúfolt bécsiszeletes műanyag parasztszomorítót ide nem számítjuk. A magyar tarka, bár jámbor állat, a cickóját nyilván nem szívesen adja, ergo az állatnak sajnos a tőgypörkölt érdekében pusztulnia kell. Mégis, se piacon, se hentesnél nem tapasztalok tőgyet.
Pedig micsoda muzsika van abban. Janikám, kebelet leszel szíves. Tehénmellyet aggyál, megszopkodottat, puhát, de olyat, hogy a láttán megdagadjon tőle a gasztrofasz.
A kész tőgypörköltet valahogy úgy képzelem, hogy csuccsog. A húst, mint olyat alapjaiban nem ismerem, de ha a már emlegetett pacalból indulok ki, nyilván nehezen megmunkálható, szívósféle. Csöcs. Jómagam a kész pörköltételt erősnek sem gondolnám, simogatnám inkább fokhagymával, mintsem a csípőspaprikát erőltetném, sőt, ha már itt tartunk, valahogy a francia gasztrotrip sárgás-zsályás-tejfölös alaplevével próbálkoznék először. Mert a gugli nem kényeztet el tőgyreceptekkel: a mindmegette.hu is id. Meggyesi József recipéjével kedveskedik csupán. Láttán ismét a tüdőfélék jutnak az eszembe, pláne, hogy, 2-3 órás abálás a zabálás alapja, amiből a tapasztalatok alapján lenni szokott egy éjszakányi fürdetés ugyebár.
De mégis megérné a láthatóan vesződségektől sem mentes gasztrokaland az utánajárást. Mellet enni csirkéből: passzé. De a tőgy: az csöcs. Ehetünk már csöcsöt is. Falhatjuk. A csöcsben habzsolás van, vagyis benne van a habzsolás. Belefúrja az ember a fejét a tányérba, ráhajol, és közben pajzán asszociációkkal szórakoztatja magát. Ha a tőgypörköltben nincs semmi afrodiziákius, akkor megette a fene az egészet. Akikor már nincs hova utazni. Ha nem ez az ételpornó teteje, az asztalra szedett, csucsogó baszás, akkor semmise az. Akkor be lehet csukni a boltot, oszt mindenki mehet haza száraz pirítóst nyelni a szikkadt asszonyi hasról.